A grafikon az MNB által közzétett adatokat tartalmazza.
A jegybanki alapkamat fogalmának pontos megértéhez érdemes távolabbról indulni és megismerkedni a piacgazdaság alapvető működésével és fogalmaival.
A piacgazdaság vagy más néven kapitalizmus lényege a szabad verseny. Egy ilyen rendszerben a termelőeszközök (vagyis minden olyan tárgy, épület és terület, ami jövedelemtermelésre képes) magántulajdonban vannak és a megtermelt jövedelmet is a piaci viszonyok osztják el a piac szereplői között. Ebben a tekintetben nincsen egy olyan felsőbb hatalom, aki felügyeli és szabályozza az egyenlő részvételt és elosztást.
A szabad verseny helyzete azonban nem azt jeleneti, hogy a gazdaságra semmilyen szabályozás vagy felső irányítás nincs hatással. Valójában ez a fogalom csak arra utal, hogy bármely személynek vagy vállalatnak megvan a lehetősége arra, hogy részt vegyen egy gazdasági tevékenységben, akár a vevő, akár az eladó szerepét magára öltve. A közhiedelemmel ellentétben a kapitalista rendszerre is jellemző a piac működésének szabályozása vagy befolyásolása.
Az egyes országoknak lehetősége van arra, hogy növeljék, illetve csökkentsék a gazdaságban forgó pénzt, redukálják vagy növeljék az inflációt, illetve szabályozzák a hitelfelvétel egyszerűségét. Ezeknek a szabályozásoknak az összefoglaló neve a monetáris politika. A monetáris politika legfőbb célja az infláció korlátok között tartása és az árstabilitás megőrzése.
Ezekért a feladatokért a jegybankok felelősek. De vajon mi is az a jegybank?
A jegybank az az intézmény, ahol a kereskedelmi bankok tartják a pénzüket, egyszerűen megfogalmazva a jegybank a bankok bankja. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank tölti be ezt a szerepet. Fontos, hogy a bankok nemcsak a jegybanknál tárolhatják a pénzüket, hanem hitelezhetnek is (például a magánszférában vagy az államnak). A jegybankban tárolt pénz után járó hozam a jegybanki alapkamat.
Természetesen az elsődleges inflációs célok mellett a jegybanknak árfolyamcéljai is vannak. Az alacsony infláció mellett az sem mindegy, hogy milyenek a tőzsdei vagy a kötvénypiaci hozamok, illetve hogyan erősödik vagy gyengül az országunk devizája. Ezek ugyanis mind olyan tényezők, amelyek visszahatnak a magyar gazdaság működésére. Azonban ne felejtsük el, hogy ezek csak mellékes célok és elsődleges szempontként az árstabilitást kell figyelembe vennie a jegybanknak.
A jegybank másik alapvető célja, hogy a recesszió és a konjunktúra gazdasági időszakait szabályozott mederbe terelje. Recesszió alatt azt az időszakot értjük, amely a gazdasági aktivitás visszaesésével jár, a konjunktúra szakasza alatt pedig a gazdasági fellendülést értjük. A jegybank célja, hogy a recesszió minél rövidebb, a konjunktúra pedig minél állandóbb időszak legyen. A magas infláció elkerülése érdekében ezeknek az időszakoknak a minél ritkább váltakozása is lényeges szempont.
De vajon pontosan milyen eszközei vannak egy országnak arra, hogy szabályozza a saját pénzügyi működését?
A két legfontosabb eszköz a …
Magyarországon nemcsak a jegybanki alapkamatnak van jelentős szerepe, hanem a MNB egyhetes betéti kamata is meghatározó. A MNB egyhetes betéti kamata alatt azt a hozamot értjük, amelyet a kereskedelmi bankok kapnak a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek után.
A monetáris politikán kívül a jegybanknak még sokféle feladata van. Ide tartozik például…
Ha a gazdaság lassítása a cél, akkor a jegybank az alapkamat növelésének eszközéhez nyúl. Felmerülhet bennünk a kérdés: Vajon miért kell lassítani a gazdaságot? Nem az a célunk, hogy az embereknek minél jobb legyen? Sajnos a hirtelen megugró, túlfűtött gazdaság negatívan hathat az inflációra, ezért érdemes inkább a kiegyensúlyozott növekedést támogatni.
A jegybanki alapkamat növelése például kifejezetten jótékony lehet, ha nő az infláció. Az utóbbi időben mindannyian megtapasztalhattuk a termékek és a szolgáltatások árának nagymértékű emelkedését. 2022 szeptemberében 20,1 százalék volt a havi infláció, ráadásul az élelmiszereket a pénzromlás ennél jóval súlyosabb mértékben érintheti.
De vajon hogyan hat erre a helyzetre az alapkamat emelése?
A kereskedelmi bankok akkor fogják a jegybanknál tárolni a pénzüket, ha az nagyobb kamatot kínál, mint a magánszféra vagy az állam hitelezésével szerezhető nyereség. A jegybanknál tárolt pénz biztonságban van és magas alapkamat esetén jó hozam is jár utána.
Természetesen a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a hitelek beszűntetése nem lehetséges. A jegybanki alapkamat emelése esetén a kölcsönök után járó kamatok is növekedni fognak. A lakosság szempontjából ez azt eredményezi, hogy drágább lesz hitelhez jutni és előfordulhat, hogy a már meglévő hitelek után is többet kell fizetni (változó kamatozás esetén). Fontos, hogy a hitelek kamatára - a futamidőtől és kamatperiódustól függően - a BUBOR (a Budapest Bankközi Forint Hitelkamatláb) és a hosszú lejáratú állampapírok átlaghozama van közvetlen hatással így érdemes inkább ezt a mutatót figyelnünk.
A drága hiteleknek köszönhetően a kereskedelmi bankok nagyobb bevételre tesznek szert. Ennek szerencsére nem csak a pénzintézetek látják hasznát, hanem azok az ügyfelek is, akik betétben helyezik el a pénzüket a banknál. A nagyobb bevételnek köszönhetően a kereskedelmi bankoknak lesz lehetősége nagyobb hozamot nyújtani az ügyfeleknek.
A jegybanki alapkamat növekedése az állampapírok hozamára is hat. A magasabb jegybanki alapkamat együtt jár a jobban kamatozó állampapírral.
Ezek az összefüggések az inflációra is hatással vannak.
Egyrészt a drágább hitel miatt kevesebb ember tud élni a kölcsönfelvétel lehetőségével. Ez azt eredményezi, hogy az emberek és a vállalatok összeségében kevesebb pénzt költenek. A csökkent kereslet a termékek és a szolgáltatások árára is hatással van, kevésbé valószínű ilyenkor a drágulás.
Másrészt a kedvező kamatozású bankbetétek és állampapírok a külföldi befektetők érdeklődését is felkelthetik. Ha a külföldi befektetők több forintot vásárolnak, akkor ez a forint erősödéséhez fog vezetni. Erősebb forinttal pedig olcsóbbá válnak az importtermékek, hiszen kevesebb forintot kell fizetnünk például egy euróért.
Ennek a gyakorlatnak megfelelően a jegybanki alapkamat folyamatosan emelkedett az utóbbi időben és még további növelés várható. A különbség hatalmas: 2020 júliusában a jegybanki alapkamat történelmi mélyponton volt a 0,6 százalékos szintjével. Ezzel a csökkentéssel a jegybank a COVID-19 járvány miatt esetlegesen kialakuló gazdasági visszaesést szerette volna elkerülni és igyekezett ösztönözni a hitelfelvételt. Azonban a jegybanki alapkamat jelenlegi 13 százalékos szintje hatalmas ugrás. Mélypont helyett a történelmi csúcs féle közelítünk. Ezek a változások az infláció és a válság szintjének mérséklését célozzák meg.
Habár jelenleg nem az alacsony alapkamat időszakát éljük, érdemes lehet megvizsgálni, hogy hogyan hat az alapkamat csökkentése az ország gazdaságára és a mindennapi pénzügyeinkre.
Ebben a helyzetben 3 olyan változásról érdemes tudnunk, amely közvetlenül is hatással van az életünkre:
Érdeklik a bankbetétek, befektetési alapok és az államkötvények?
Iratkozzon fel a jokamat.hu hírlevelére! Kéthetente küldünk egy rövid összefoglalót az aktuális kamatokról és hozamokról.
Minden javaslatot, észrevételt szívesen látunk!