2013.05.13      

Cernea a 2003 óta hatályos bányászati törvényt egészítené ki azzal a rendelkezéssel, amely betiltaná a cián használatát a nemesfémek mosásánál. A ciános technológiát használó bányáknak egy év állna rendelkezésükre a technológiaváltásra és az általuk okozott környezeti károk felszámolására, ha pedig ezt nem teszik meg, a késedelemért naponta 100 ezer lejes (7 millió forintos) bírságot kellene fizetniük.
Indoklásában a román képviselő emlékeztetett, hogy az Európai Parlament 2010. május ötödikén elfogadott állásfoglalásában a cianidos bányászati technológiák uniós szintű betiltására szólította fel az Európai Bizottságot. Az állásfoglalást többek között Tőkés László és Áder János EP-képviselők kezdeményezték. Remus Cernea korábban Victor Ponta miniszterelnök környezetvédelmi tanácsadója volt. Parlamenti mandátumának megszerzése óta a képviselőnek több olyan egyéni törvényjavaslata volt, amelyet az USL nem vállalt fel.
Az erdélyi Verespatakon a kanadai tőkével alapított Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. A bányanyitásra a román tárcaközi szakbizottság eddig nem adott ki környezetvédelmi engedélyt.
Amíg az USL ellenzékben volt, hevesen bírálta Traian Basescu államfőt, amiért nyíltan támogatta a verespataki bányanyitást. Kormányra kerülése óta az USL nem foglalt állást a beruházással kapcsolatban. A román kormány április végén úgy döntött, hogy önálló cégbe szervezi az állami tulajdonban maradt verespataki részvényeit, hogy könnyebben részt vehessen az RMGC tőkeemeléseiben. 2000-ben a nagybányai Aurul bányavállalat zagytározójából gátszakadás következtében százezer köbméter cianidos víz ömlött a Lápos folyóba, amely a Tiszába eljutva példátlan pusztítást végzett a folyó élővilágában.
Magyarországon már évek óta tiltott ez a bányászati eljárás.

Forrás : MTI